Ha álmainkat képekben megjelenítjük, könnyebben megértjük azok belső, személyes érzelmi tartalmát. Ez a tartalom sokrétegű, nem is mindig férünk, férhetünk hozzá az összes jelentéshez. Az aktuális, ébredés utáni érzelem mentén érdemes elindulni a fölfedező úton.
Néhány gondolat az álmok feldolgozásához C. G. Jungtól:
” Minden álom informáló és ellenőrző szerv, és ezért a leghatásosabb segédeszköz a személyiség felépítéséhez.”
(Grundw. 1. köt. 114.o.; C.G. Jung: Gondolatok az álomról és az önismeretről, Kossuth Könyvkiadó, 1996.)
fotó: Gyimóthy Gábor
” Ha az álmok elmaradnak, ennek különféle okai lehetnek. A szokásos ok: valakit nem érdekel a lelki élet, és
figyelme nem irányul semmi olyasmire, ami a lelki élettel függ össze.
Másik ok: valaki nem tisztázta eléggé tudatos problémáit, és álmokra vár,
vagyis arra, hogy a tudattalan beavatkozzon;
harmadik ok: az álmok úgyszólván kivándorolnak a környezet valamelyik
másik tagjába, akinek az álmai azután szokatlan jellegűek lesznek.
Végül egy lehetséges negyedik ok: olyan lelkiállapot, amelyben az álmok
feleslegesek, mert a tudat beállítódása nem igényel kompenzációt.”
(Briefe. III. köt. 262.old.; C.G. Jung:Gondolatok az álomról és az önismeretről, Kossuth Könyvkiadó, 1996.)
“Ha a tudatnak az életszituációval kapcsolatos beállítódása
nagymértékben egyoldalú, az álom az ellenkező oldalra áll.
Ha a tudat a ‘középhez’ viszonylag közeli helyzetet foglal el,
az álom beéri variánsokkal. Ha azonban a tudat helyzete
‘korrekt’ (adekvát), az álom egybeesik és ezzel
aláhúzza a tudat tendenciáját, anélkül azonban, hogy közben
elveszítené sajátságos autonómiáját.”
(Grundw. I. köt. 174-175.o.; C.G. Jung:Gondolatok az álomról és az önismeretről, Kossuth Könyvkiadó, 1996.)
“Viszonylagos biztonságra csak álomsorozatban jut az értelmezés…”
(C.G. Jung: Álom és lelkiismeret, 25. o., Európa Könyvkiadó Budapest, 1996.)